Prologue. ♀

 Mint általában, a Supermac's gyorsétteremben ma is nagy volt a forgalom. Írország egyik legnagyobb étteremláncáról beszélünk, ahol éppen dolgozom. Lusk egy kisváros, és az egyetlen kajálda egy Supermac's a főutca kis sarkán. A diákok iskola után ide jönnek, hogy nevetve, és sztorizgatva kibeszéljék az aznapi fejleményeket. A dolgozó emberek pedig este öt óra után sereglenek ide, hogy valamit bekapjanak a mozgalmas nap után. Turisták nem igen járnak ide, mint mondtam, Lusk egy kisváros, itt általában olyan családok élnek, akiknek már felmenői is itt éltek. Kivéve engem. 

A Supermac's összes pénztára nyitva volt, de még így is sor állt mindegyik előtt. Kötényemet igazgatva sóhajtva léptem ki az öltözőből, majd egy tálcával teli rendelést felkapva a hatos számú asztal felé vettem az irányt. Szemeimet a tálcára meresztettem, majd fel sem nézve letettem a rendelést a vevő elé. 

 - Készen is van, jóétvágyat! - néztem fel, bár abban a pillanatban lesokkoltam. Niall Horan ült velem szemben.
 - Köszönöm. - pillantott rám mosolyogva, tengerkék szemeivel aranyosan pislogva. Elmosolyodtam, majd mentem a dolgomra.
 Éppen egy üdítőt vittem a hetes asztalhoz, mikor megcsörrent a telefonom. A kaját letéve gyorsan benyúltam a zsebembe és felvettem a készüléket.

 - Hello. - szóltam bele.

 - Szia Hazel! Ma átmegyünk hozzàtok, nagy hírem van, de titok. - nevetett bele a telefonba az unokahúgom, Annabelle. 

 - Rendben, 1 óra és végzek. - tettem le a kagylót. Ekkor észrevettem, hogy a hatos asztalnál ülő Niall kuncogva néz rám.

 - Miben segíthetek? - kérdeztem szokásomhoz híven. 

 - Ja, öhm, semmi, csak a csengőhangod... - mosolygott a fiú. A megvilágosodás hirtelen suhant át az eszemen. A One Direction egyik dala volt beállítva. Mostmár mindent értek.

Nevetve bólintottam, majd tovább vittem ki a rendeléseket. Tíz perc múlva Niall fizetett, és elment. Szeretem a számait, mármint a 1D-nek, de nem vagyok fanatikus. 

A műszakom végeztével beszálltam a kocsimba, majd hazavezettem. Otthon anyukám, apukám és az öcsém mellett a nagynéném és az unokahúgom is ott volt. Leültem közéjük, beszélgettünk, majd Annabelle kihívott a konyhába, ahol senki nem hallott minket. 

 - Hazel... Képzeld el... Van egy barátom! - vigyorgott mint a vadalma. 

 - Wow, Annie ez nagyszerű, és ki a szerencsés? - kérdeztem vissza izgatottan.

 - Connor Riley a neve. És képzeld el - vette ultrabizalmasra a figurát. - Ezt senki nem tudja, de ő Niall Horan unokaöccse.